- Seryn ahogy belépett, mintha meg se halotta volna, amit mondtam neki. Beszaladt a kapun, s az bezárult mögötte. – mesélte tovább Marynek az öregember.

- Kis idő elteltével a kapuk újra kinyíltak. De akkor már nem ugyanaz a lány jött ki, akit én úgy ismertem, mint az örökké boldog kislányom. - folytatta az öreg, s közben szaporodtak a könnycseppek az arcán.

- Miért mi történt? - kérdezte Mary.

- Attól a perctől fogva csak arra emlékszem, hogy minden megfagy körülöttem. Fák, virágok, emberek. Még a levegő is megfagyott. - majd vett egy nagy levegőt a remete. - Ekkor egy emberi alak bújt elő a sötétség lepléből, akire a templom vetette az árnyékát.

- A lányom volt az. De már nem az, aki régen volt. – mesélte tovább az öreg a történetet kisebb megállásokkal. - Teste olyan volt, mint a jégcsap, s dermesztő hideget árasztott. Hátából szárnyak nőttek, amik olyan fényesek voltak, hogy visszatükrözték a nap fényét, s aki ránézett egyből megvakult.

- És azután mi történt? - kérdezte kíváncsian Mary.

- Odalépett hozzám és így szólt: "Hatalom!" Majd szemei teljesen elfehéredtek, s szörnyű jégeső zúdult Karakoramra. Ekkorra a katonák is odaértek, de hiába, az ő hatalmát nem lehetett karddal és bárddal megsemmisíteni.

- Volt, akiket az örök létig fagyhalálra ítélt, s volt, akiket a rabszolgájává tett. Olyan gyors csata volt. Nem is csata, hanem mészárlás. Sosem felejtem el a sikolyokat, mikor mindenkit utolér a fagyhalál. – szörnyülködött az öreg.

- És te hogy menekültél meg? - kérdezte Mary.

- Én voltam az utolsó áldozata. Haláltól fagyos kezét a szívemre tette. Szóltam hozzá: „Seryn, kislányom!”

- De ő erre csak a szemembe nézett, és éreztem, ahogy a pokoli hideg behatol minden porcikámba, s végül én is megfagytam. Szerencsémre jól bánok az elemi tűz erejével, így egy kis idő elteltével kiolvasztottam magamat. De ami azon a napon történt. Örökre megfagyasztotta a szívemet, s nincs az a tűz ami kiolvaszthatná. - mondta a mester.

- Tehát akkor a lányod a… - Mary be se tudta fejezni, mert a remete már közbe is szólt:

- Igen, Ő e világ leggonoszabb és legerősebb teremtése ki úgy nevezi magát, hogy "Jéghercegnő"

(folytatása következik)