Ez az �vezredekkel ezel�tti legenda sokatok sz�m�ra ismer�s lehet.

A nyugati-tartom�ny, Hotan, �s Eur�pa Constantinople v�rosa k�z�tt csak egyetlen �t j�tt l�tre, az pedig Samarkandon kereszt�l vezetett. A k�t hatalom �rvendezett az �j lehet�s�geknek, hogy kereskedhetnek egym�ssal, ez�rt katonailag nem kellett tartaniuk egym�st�l. De azonban az term�kek csak sorj�ban futottak be egyik v�rosb�l a m�sikba, a m�sik kult�ra sz�m�ra eddig ismeretlen �rucikkekkel, �rt�kekkel. Samarkand ezen a kapcsolaton csak hasznot tudott h�zni, hiszen csak K�z�p-�zsi�n kereszt�l lehetett �thaladni, egy�ni, magas v�mokkal terhelhette meg a keresked�ket.

Nem sokkal k�s�bb Hotan hercegn�je �s Constantinople kir�lya egy �j �tlettel j�rt el�, miszerint egy �j �s szabad utat kell �p�teni a keresked�k sz�m�ra. Neh�z �tlet volt ez, mivel Samarkandot a messzi t�volban is csak hegyekkel volt k�r�lv�ve.

Mindk�t v�rosb�l felfedez�ket ind�tottak, hogy megtal�lj�k K�z�p-�zsia d�li hegyvid�k�nek az utaz�sra legmegfelel�bb pontj�t, ahov� utat �p�thetnek.

Samarkand hercege, Minasz �rtes�lt az �sszeesk�v�sr�l, �s t�st�nt int�zkedett is. A leg�d�zabb tervet sz�tte meg var�zsl�i seg�ts�g�vel.

Daedalosz, a messzir�l �rkezett, de akkorra m�r r�gi hotani lakos vezette az exped�ci�t. Elindul�sukkor egy hossz� fonalat h�ztak maguk ut�n. Hossz�k�s, k�r-k�r�s hegyperemeken tal�lta csak a legmegfelel�bb �tnak val� helyeket, ennek k�sz�nhet�en a csoport elt�vedt. Visszaindultak a fonal ment�n, de azt valami megr�gta, �s nyom�t vesztett�k. Nem volt m�s �tlet�k, minthogy megkeresni a k�rny�k legmagasabb pontj�t, h�tha onnan r�l�t�st kaphatnak b�rmely �ltaluk ismert pontra.

A hegycs�cs sok sz�rny� titkot rejtett sz�mukra.

Minasz herceg f�lig kecske,- f�lig ember sz�rnysz�l�tt sereget hozott l�tre, �s kivez�relte �ket a d�li hegyvid�kre, hogy a felfedez�k �tj�t �llj�k.

Ezek a sz�rnyek hamar az exped�ci� tagjaira tal�ltak, ahogy azok �ppen haladtak a hegycs�cs fel�. Megl�tva a faunokat, futni kezdtek. Azok pedig �ld�z�be vett�k �ket, de csak a puszt�t�s volt a c�ljuk, ez�rt nem n�zt�k, ahogy egy kisebb cs�cson �thaladva egy mad�rf�szekben l�v� toj�sokat tapostak el.

Daedalosz �s a csoportja m�r-m�r feladta volna a menek�l�st, amikor a Napot valami be�rny�kolta. Meg�lltak.

Egy hatalmas, sz�mukra ismeretlen mad�r sz�llt az �gen, egyenesen a sz�rnysz�l�ttek fel�.

A faunok nem h�tr�ltak meg, folytatt�k a vad�szatot az emberekre, de a mad�r el�j�k sz�llt, �s sz�rnyaival k�nnyed�n lecsapta �ket, majd az emberek fel� rep�lt. Azok sz�tfutottak, de az �ri�smad�r gyorsabb volt n�luk.

P�r nappal k�s�bb embernagys�g� fi�k�k keltek ki m�g n�h�ny megmaradt toj�sb�l.

A k�zdelem a szabad keresked�utak�rt m�g sok �vig eltartott, eg�szen Minasz kir�ly hal�l�ig. K�s�bbi felfedez�k Daedalosz jegyzetei alapj�n sikeresen r�tal�ltak a labirintusszer� hegyvid�ki �t v�g�re.

Azt az utat nem haszn�lj�k, mert a faunok �s az �ri�smadarak az�ta is kitart�an �rzik.

�

�