A karav�n vezet�je Helias, a vad�szok vezet�je Anne, Helias testv�re volt.

- Ki vagy idegen? – k�rdezte Helias. - Mi�rt �l�lkodsz a karav�nunk k�zel�ben?

- A nevem Attyla, �s az �szak-vid�kr�l sz�rmazom. Nem �l�lkodtam, csak �rdekl�dni szerettem volna, hogy hol tal�lom meg Samarkand v�ros�t.

- Nagy szerencs�d van, mi is �ppen arra tartunk. Tev�ink tele vannak �ruval, sz�val elkel a seg�ts�g az �t sor�n. Ahogy l�tom el�gg� er�s vagy, s egy k�l�nleges fegyvert is viselsz. Megn�zhetem? – k�rte a fegyvert a karav�n vezet�je.

- Sz�vesen oda adn�m, de ezt a fegyvert a volt mesteremt�l kaptam, aki egy var�zslattal a kezemhez ragasztotta. – k�z�lte sajn�l�an Attyla.

- �rtem, h�t el kell, hogy ismerjem, m�g soha nem l�ttam ilyen sz�p fegyvert. – tov�bbra is csod�lkozott Helias. – Nos, emberek! El�g volt a lazs�l�sb�l! – folytatta. - Induljunk! K�mek el�re! Figyeljetek az utat, errefel� nagyon sok rabl� j�rk�l.

Az utaz�s nagyon sok�ig tartott.

M�r t�bb mint egy h�napja �ton voltak, Attyla bebizony�totta, hogy er�s �s b�tor harcos, kiv�vta a testv�rp�r tisztelet�t �s bar�ts�g�t.

De az igazi vesz�ly m�g el�tt�k �llt, nem is sejtett�k, hogy a k�vetkez� napjuk lehet, hogy az utols� lesz.

M�r csak egy napi j�r�sra voltak, amikor az egyik k�mj�k, Shessy �r�lten futott a karav�n fel�

- Rabl�k, rabl�k! – ki�ltotta.

De m�r k�s� volt, hiszen a t�volban m�r kirajzol�dott n�gy tolvaj alakja.

- Hol vannak a t�bbiek? - k�rdezte Anne.

- Meghaltak. �n is alig tudtam megmenek�lni. Valamilyen var�zslatot haszn�ltak, a f�ldh�z szor�tott�k a fegyvereinket. – mondta Sheesy.

- N�gyen vannak, mi is n�gyen vagyunk. Hol itt a probl�ma? Megpr�b�lhatjuk feltart�ztatni �ket, addig ti pr�b�ljatok meg eljutni a v�rosba �s k�ldjetek seg�ts�get. – mondta cinikusan Attyla, m�r-m�r sejtve v�gzet�t.

- Gyer�nk fi�k! Adjunk bele mindent! Nem akarok hazudni, de ha r�j�nnek a cselre �s el�bb r�nk t�madnak, semmi es�ly�nk nem marad. – k�telkedett Anne.

- B�zunk benne, hogy nem. – mondta Helias. - Vigy�zzatok magatokra, mi megpr�b�lunk min�l hamarabb seg�ts�get k�ldeni.

- A mesteremnek volt egy mond�sa, miszerint mindig a rem�ny hal meg utolj�ra.

(folytat�sa k�vetkezik)

�

�