300 lépés 3.
Zárai Zsolt 2007.04.03. 12:56
34. rész, megjelenés: 2007.04.03., szerkesztve: 2007.04.03.
A tolvajok csapdába szorítva álltak a nagy és mély medencében. A rablók lenéző tekintetéből látszott, hogy kisstílűnek tartják a tolvajokat, de nem sejtették, hogy valójában mekkora erővel is bírnak azok
A távolból egy gyíkszerű lény vágtatott hozzájuk, a hátán egy díszes harci öltözékű férfival.
- Kik vagytok ti, hogy a földünkre merészkedtetek? – kérdezte Uruchi.
- És ti kik vagytok? – feleselt Attyla.
- Megölhetnénk titeket, szóval csak fogd vissza a szád, te merész sötétruhás!
A tolvajok csak kuncogtak azon, hogy a hatalmasnak vélt Uruchi nem hallott még tolvajokról, és sötétruhásnak nevezte őket.
- Cathrine, a vezetőnk küldött – fedte fel magát Attyla -, hogy keressünk erre egy kereskedőt, igencsak magas értékű szállítmánnyal.
- És hogy-hogy erre keresitek – értetlenkedett Uruchi. Erre épeszű kereskedő nem mer járni. És különben is, ha őt keresitek, miért pont a kincsünket ástátok?
- Hmm. – Attyla nem tudott mit reagálni, nem akarta elszólni magát, hogy Cathrine szavának ellenszegült.
- Cathrinet mondtál? A híres tolvajok vezetőjét? – Uruchi megszakította Attylát gondolkozásában.
- Igen – kapta a választ Attylától.
- De hiszen ő már rég meghalt, ez lehetetlen. Tudom, együtt nőttem fel vele, nagyon sokat tanultam tőle. Együtt raboltuk volna ki Jangan hercegnőjét, láttam, ahogy elégett a lelke. – emlékezett vissza Uruchi.
- Nem, Cathrine a mai napig életben van. De most már mennünk kell. – igyekezett kimenteni magát és a többieket Attyla.
- De te viszont elárultad őt! Életeddel kell, hogy fizess! – Uruchi mutatóúját Attylára szegezte, majd hűséges rablótársai felé indultak.
Attyla ameddig csak tudott ellenállt, a többi tolvaj hátrált, hiszen tudták jól, hogy gyengék, nem tudnak segíteni társukon. Lefejezték a tolvajt, majd Uruchi így szólt:
- Ti menjetek tovább! Ha szerencsétek van, még utoléritek a kereskedőt, és akkor Cathrine büszke lesz rátok. Adjátok át neki üdvözletemet.
Majd az életben maradt hat tolvaj tovább indult, de nem sikerült megtudniuk, hogy mit tartalmaz a kincsesláda, elég volt látniuk, ahogy barátjuk megbűnhődött kíváncsiságáért.
|