Cathrine és ThiefSoldier szaladni kezdtek a tábor felé, hogy megnézzék mitől remegett meg a föld. Attyla futott feléjük, vészjósló tekintettel.

- Valami hiba történt! – mondta Attyla. – Még egy tigrislány született. Ránk támadt.

- Siessünk gyorsan! El kell pusztítani, még mielőtt bármelyikünknek is baja esne. – indult is előre Cathrine.

A táborba érve látták, hogy az újabb óriástigris mindent szétdúlt.

- Irány a fegyverraktár! – utasította Cathrine. – Íjakkal próbáljuk megölni! – majd a tigris háta mögött az egyik felborított sátorhoz osontak.

Felemelve a ponyvát Attyla kezébe vette kedvenc íját, majd rögtön fel is húzta, és a szörnybe eresztette a nyílvesszőt, majd a tigris rögtön kiszúrta magának támadóját.

A tábor egész területén több tíz halott tolvaj feküdt vérben ázva.

Cathrine is egy íjért kotorászott a sátor alatt. Azzal a lendülettel, amint talált egyet, húzta is ki Attyla tegezéből a nyílvesszőt és belelőtte az óriásba.

A tigrislány óvatosan közelített feléjük.

ThiefSoldier a szörny mögé került, és égő bárdjával belecsapott a pusztítást végző tigrisbe.

Még több tolvaj körégyűlt, mindenki támadta, amivel tudta, de már látszott, hogy a szörny nem bírja tovább. Összeroskadt.

A tolvajok szomorkodva néztek körül a táboron, elhunyt társaikat siratták.

Cathrine, bölcs vezetőként felszólalt volna, de abban a pillanatban a föld ismét megremegett.

- Lóra! Mindenki meneküljön! Új tábort keresünk. Irány a kikötő! – vezérelte a többieket Cathrine, még mielőtt az új tigrislány mészárlásba kezdett volna.