A d�li kik�t� mind�ssze h�rom�r�nyi gyalog�t volt.

Mikor oda�rtek m�r kedves kis sereg fogadta �ket.

- Ennek nem lesz j� v�ge! Mondta a vad�sz, �s megsz�l�tott egy katon�t.

- H�, te ott! Merre tal�ljuk ezen sereg �s e kik�t� ur�t? K�rdezte.

- Odavezetlek benneteket, mondta a katona. Oda�rve a f��r lak�ja el�, m�r lehetett l�tni, hogy nemigen fogja csak �gy visszaadni a foly� term�szetes mivolt�t.

- �dv neked d�li kik�t� tulajdonosa. - Sz�lt a vad�sz.

- Viszontv�lj�k. - Mondta a f��r. �s j� �zletember l�v�n egyb�l a t�rgyra t�rt.

Mi lenne h�t a probl�ma? - K�rdezte, �s ekkor Leon elmes�lte az eg�sz t�rt�netet. Miut�n befejezte az igencsak hosszas �rvel�d�st �s fenyeget�z�st, a f��r ekk�ppen sz�lt, nemigen megb�n� hangon.

- Nektek nincs hatalmatok felettem! �s most t�vozzatok t�st�nt, vagy a katon�im meg�lnek titeket!

Nem volt mit tenni, ennyi katona mellett elt�rp�l a k�t vad�sz ereje,

�ppen ez�rt m�s megold�s ut�n kellet n�zni�k.

El is indultak visszafel�, amikor a megmentett chakji fel�j�k futott.

- Gyertek, seg�tsetek nek�nk! Mondta buzd�t�an.

- Mi�rt, mi t�rt�nt? K�rdezte �rdekl�d�en Leon.

- A chakjik t�z �vsz�zad eltelte ut�n megint h�bor�ba mennek!